dumdumblog

Spájzolj! vásárolj össze annyi tatrós élelmiszert amennyit csak tudsz! Lisztet, cukrot, tésztát, konzerveket, nem utolsó sorban gyertyát, gyufát, petróleumot. Ha minden a terv szerint alakul szükséged lesz rá a túléléshez vagy legalábbis ahhoz, hogy minden tőled telhetőt megtegyél azért, hogy esetleg túléljed a harmadik világháborút.

Samu bá, ugye azt mondta, hogy elnöki jóváhagyás nélkül, illetve az elnöki hatalmat megkerülve is felfegyverzi Ukrajnát. Tehát a háború elveszti elszigetelt helyi jellegét, a tűz, ha táplálják terjed és óhatatlanul átterjed a szomszédba. A lengyel is fenekedik, fájlalja a katyni erdőt, A lett szúnyogot is elragadta az indulat és és és máris belerántották az EU-t, NATO-t az Oroszország elleni háborúba. Samu bá jubilál, számol, remek üzlet a háború!!

Oroszországba mindenkinek a bicskája beletört, most sem lesz másképpen. Samu bá ezt pontosan tudja ez is az üzlet része. A "szövetségesek" majd kikaparják neki a gesztenyét a tűzből. És az sem mellékes, hogy egy európai háború meggyorsítja a nemzetállam fogalmának felszámolását és szabadon terjedhet a liberális demokráciának nevezett diktatúra.

Közben Schmidt Mária azt várja, hogy a német elismerő és hálás lesz a magyarnak. Micsoda népmesei naivitás. A csodaszarvas legendájával vetekedő nemzeti romantika. A szamaritánus is önszorgalomból volt irgalmas az arroganciát és előítélete az óta sem tudta megtörni pedig az sokkal régebben történt.

A homoszexualitás megítélését és az azt övező vitákat általában vak és elfogult szubjektivitás jellemzi. Végeredményben egy biológiai gyökerű viselkedési mintáról van, szó melyet napjaink liberális kulturális közege ideologizál, megteremtve a politikai potenciállal felruházott szexuális másság fogalmát, miközben a társadalom konzervatív többsége számos erkölcsi, kulturális, egészségügyi, demográfiai, stb. érvel, támasztja alá a jelenség természetellenességét.

 A szexualitás, mint az „istenek ajándéka” jobb esetben magánügy, ami nem kellene, heves indulatokat kavarjon. De legfőképpen nem kellene identitásbeli dilémmához, társadalmi, politikai klikkesedéshez, szakadáshoz vezessen. Úgy a homo mind a heteroszexuális lobbi természet és társadalomellenes, szélsőséges és veszélyes jelenségek. A homoszexualitás biológiai gyökerű jelenség melynek eredete a törzsfejlődés mélyén rejlenek. Lehet mindent eldöntő génekkel, predesztinációval, örökletességgel érvelni. A tudomány ilyen téren olyan „megdönthetetlen bizonyítékokkal” szolgál, amilyenre épp szükség van. A törzsfejlődés, akár empirikus vizsgálata viszont sok tekintetben választ ad a homoszexualitás dilemmára.

Nem kell túl messze menni. Elég, ha felidézzük egy férfi és egy nő ábrázolását melyet egy űrszonda hordoz, földönkívüli civilizációk után kutatva, vagy vizsgáljuk meg saját testünket. Mi a különbség egy női és egy férfi teste között? Első látásra aligha van nagyobb különbség, mint két sündisznó között. Mindkét nem rendelkezik a másik minden jellegzetes tulajdonságával. Mindkét nem hordozza a másik szexuális jegyeit (pl. a mellbimbók). Úgyszintén a női egyedek rendelkeznek a hímneműek első és másodlagos nemi szerveivel is. Biológiailag a hímnemű emlős tulajdonképpen egy továbbfejlesztett, megtermékenyítésre specializálódott nőstény. Úgy is lehetne fogalmazni, hogy az ember, mint minden más emlős alapvetően hermafrodita potenciállal ellátott élőlény. A nemek szétválása a törzsfejlődés eredményeként jött létre akkor, amikor a szaporulat és az egyedszám ezt lehetővé és szükségessé tette. Úgy az állatvilágban, mind a növényvilágban ismeretes az egyneműség, az önmegtermékenyítés, sőt a hermafrodita élőlények egymást termékenyítik meg, biztosítva az adott fajok fennmaradását. Genetikailag bizonyított, hogy az emberi faj egyedszáma, törzsfejlődése során az afrikai őshazában többször volt kritikusan alacsony és került a kihalás szélére. A faj mégis fennmaradt, aminek egyik lehetséges magyarázata, hogy a nemek a kritikus időszakokban nem voltak végérvényesen szétválva. Az egyed szükség szerint, feromon által indukált hormonális impulzusok hatására válhatott megtermékenyítő vagy megtermékenyítetté attól függően, hogy genetikailag melyik funkcióhoz volt erősebb hajlama. Így rendelkezett az ön vagy egymást megtermékenyítő képességgel. Ezt a potenciált a tudomány mai állása szerint hormonális beavatkozásokkal akár modellezni is lehet. Ennek alapján történhet meg, hogy emberek orvostudomány illetve biotechnológia segítségével megváltoztathatják nemi jellegüket. Ezzel az okfejtéssel nem arra akartam utalni, hogy a homoszexualitás, az interszexualitás és egyéb a fajfentartást nem szolgáló szexuális magatartási formák  évmilliók távlatából indokoltak és szükségesek, csupán arra, hogy az emberi faj magában hord egy atavisztikus viselkedési mintát mely, immár fordított szereposztásban, a túlszaporulat mérséklőjeként  ismét, biológiai szerephez juthat(?).

Pár évtizede, amikor divatba jött Erich von Däniken

 elmélete, miszerint a múltban űrlények  látogatták a földet, akiknek a prehistorikus ember rendkívüli teljesítményeit is tulajdonította, érdeklődéssel olvastam a földönkívüliek látogatásáról szóló érvelését. Igaz, soha nem tudott meggyőzni és egy percig sem hittem, hogy az emberi tudás és teljesítmény földön kívüli látogatóktól származik, de az ötlet izgalmas volt és sok megoldatlan rejtélyre hívta fel a figyelmet. Ma már azt is tudni vélem, hogy Däniken elmélete egy bizonyos, korunkra jellemző világszemléletből fakadt mely a társadalom helyett az egyént helyezi a gondolkodás középpontjába. Világnézet melynek lényege a szekularizáció és az individualizmus. Ha figyelembe vesszük, hogy az emberiség minden jelentős teljesítménye a transzcendens által ihletett kollektív alkotás, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy szekularizált és individualista szemléletből kiindulva, nem lehet az emberiség kultúrájának fejlődését és csodálatra méltó teljesítményeit kívülállók beavatkozása nélkül elképzelni. A két szemlélet között az a lényegi különbség, hogy a szekularizáció a transzcendenst űrlényekkel helyettesíti illetve az emberiség nem, mint teremtő erő, hanem mint idegenek eszköze vesz részt a fejlődésben. És még egy jelentős tény, a legtöbb nagyszabású maradandó teljesítmény nem az egyén, hanem a közösség műve. Ez utóbbit igen nehéz a modern, individualista ember szempontból értelmezni illetve megérteni.

Aki azt állítja, hogy például a régmúlt egyes építészeti vagy más teljesítményeinek megvalósításához az emberi hit, tudás és akarat nem volt elegendő az valóban nincs tisztában saját fajtája képességeivel.  Az emberi képesség határainak a megítélésében tévedés lenne a mai szekularizált ember látszólagos tulajdonságaiból és képességeiből kiindulni.

Bizonyára mindenki szembesült azzal a gondolattal, hogy háborút, ínséget, haláltáborokat megjárt déd és nagyszüleinket a túlélés kényszere olyan teljesítményekre késztette melyekre magunkat nem tartjuk képesnek. Minél mélyebbre távolodunk a múlt homályába annál nehezebben tudjuk megérteni eleink figyelemre méltó teljesítményeit, akiknek nem állt rendelkezésére sem villamos áram, sem számítógép sem korszerű erőgépek sem gépkocsik vagy éppenséggel műholdak mégis képesek voltak külső segítség nélkül egyedülállót és utolérhetetlent alkotni. Szánalmasan naivaknak tűnnek azok az érvelések melyek egyes emberi alkotásokat űrlények művének vagy űrlények segítségével előállítottnak tulajdonítanak. Legyenek ezek a mai szemlélő számára bár milyen elképesztő és megmagyarázhatatlan tárgyi vagy szellemi alkotások a maga idejében mindennek megvolt az értelme, magyarázata és indítéka legfeljebb feledésbe merült és mai tudásunk szerint már nem értelmezhetőek. De amint megértjük a kor társadalmának szellemét megvan a kézenfekvő magyarázat a megfejthetetlen rejtélyekre is. Ez majdnem ugyanaz a jelenség, mint amikor egyik ifjú városi rokonom el sem tudta képzelni, hogy a kacsa egy hápogó, repülő madár, lévén, hogy mindíg csak tálalva, sült állapotban látta.

Genetikailag bizonyított tény, hogy a ma oly sikeres emberi faj fejődése korai szakában nem egyszer került végveszélybe, a kipusztulás határára.  Valahogy mégis mindig sikerült a kritikusan alacsony egyedszámot növelni, fajként nem csak megmaradni, hanem domináns fajjá válni. Ez a szokatlan túlélési képesség olyan rendkívüli adottságokat és alkalmazkodó képességet igényelt melyről ma csak feltételezéseink vannak. Ez a jelenség bizonyára annak az eredménye, hogy az evolúció az embert nem különös fizikai tulajdonságokkal, hanem értelemmel látta el. Tulajdonság mely nem csak védelmet nyújtott a természet erőivel szemben, hanem azok legyőzésére is alkalmassá tette. Az ember tehát kritikusan alacsony egyedszám mellett, kvázi képes volt saját magát újrateremteni, megteremtve ezzel saját maga isteni mivoltát, melyet sokkal később szellemi projekcióban istenekben, később istenben személyesített meg. Ezzel az eszmefuttatással arra akarok utalni, hogy az ember a túlélési kényszertől hajtva, törzsfejlődése korai szakában elképzelhetetlen mennyiségű elementáris tudást, készséget, képességet halmozott fel. Ez a folyamat bizonyára összefügg a koponyatérfogat fokozatos növekedésével. Az ingerek feldolgozásából származó elsődleges szellemi tevékenység hozzájárult az agytérfogat növekedéséhez a megnövekedett térfogat pedig egyre bonyolultabb képességek kialakulására teremtette meg a lehetőséget. Ez egy önmagát serkentő, gerjesztő és duzzasztó folyamat. Nemhiába, az antropológia az emberi evolúciót a koponyatérfogat illetve az agytérfogat növekedéséből vezeti le. Ez a fejlődési spirál valami ahhoz hasonló, mint korunk közgazdászati gondolkodásában a növekedési kényszer. Csupán az a kérdés marad nyitott, hogy meddig lehet folytatni a növekedést, mikor fog az így felfújt buborék kipukkadni.

Az ember esetében a buborék a háborúk, világégések alkalmával pukkadt ki, melyek egyben katalizálták a további fejlődést is. De azt is mondhatjuk, hogy a buborék optimális méretét nem lépte át csupán tartalma változott.  Az viszont tény, hogy az emberi faj a társadalmi és civilizációs fejlődés során számos eredeti és elementáris képességét elveszítette egyszerűen, azért mert ezeket már nem használta és kialudtak. Azt pontosan tudjuk, hogy a nem használt szervek elsatnyulnak. Ugyanez vonatkozhat a képességekre és a tudásra is. Ebből adódhat az az értetlenség, amivel a piramisok vagy más annál is régebbi gigantikus építményeket vagy más emberi teljesítményt szemlélünk. Minden generáció sajátmagából indul ki és ezért nehéz megérteni a korábbi korok szellemét és teljesítményeit.

Holnap kezdődik Koppenhágában a Bilderberg - csoport 2014 évi összejövetele.  A világ gazdasági és politikai elitje titkos tanácskozásra ül össze, nyíltan és hivatalosan, maximális védelem és titoktartás mellett. Ezzel demonstrálva immár 1954 óta, hogy a demokrácia színfala mögött és fölött a világ sorsának alakulásáról a háttérhatalom úgy dönt, ahogyan akar. A demokratikus elvek, a nyitott társadalom, szabadság, önrendelkezés stb. felsőbb akaratra felülírható és abba a választójogot gyakorló százmillióknak beleszólásuk nincsen. Demonstratívé cinizmussal emlékeztetve a társadalmat, hogy a lényeges dolgok, zárt ajtók mögött, titokban, a demokrácia gyakorlásának szintje fölött dőlnek el.

A meghívottak listája publikus és ebből egyenesen következik, hogy maga a titkos konferencia nem más, mint erődemonstráció. A résztvevők ugyanis egytől egyig a közvélemény által ismeretlen háttér szervezetek és magánszemélyek strómanjai. A strómanok a legnagyobb titokban arról beszélgetnek olyan döntéseket hoznak, illetve azt az irányvonalat képviselek, amellyel a világ sorsát eldöntő, luxusjachtokon, magánszigeteken, titkos kastélyokban diétás turmixokat szopogató, háttérhatalom őket megbízta. El tudom képzelni, hogy a legtöbb Bilderberg stróman nem is tudja, hogy pontosan kinek az utasításait, döntéseit és érdekeit képviseli. És, hogy ennek az egész parádés erődemonstrációnak mi a célja? Bizonyára nem az általános béke és közjólét megteremtése, hanem inkább félelemkeltés, figyelmeztetés arra, hogy a lényeges dolgokba rajtuk kívül nincs beleszólás és ehhez a szuverén hatalmuk, erejük és befolyásuk is megvan.

Ez az önkény minden bizonnyal a liberális demokrácia kétszínű természetéből fakad. Ezt látszik igazolni az a tény is, hogy ennek a szélsőségesen antidemokratikus és társadalomellenes fórumnak évente neves demokráciák biztosítják színteret. Az összejövetel alapvető szellemiségéről nem lehetnek illúzióink.  Elég csak arra gondolni, hogy az idei magyarországi meghívottat, Bajnai Gordonnak hívják. Tipikus stróman, a szélső liberális tőke magyarországi ügynöke, egy gazdasági daraboló gyilkos. A történelmi és népi Magyarország esküdt ellensége.  Lerí róla a rossz lelkiismeretű ember félelme. Karizmája semmi! Mehet Bilderberg találkozóra. A nemzeti Magyarországnak bár ellensége, de nem ellenfele. 

Es végül, de nem utolsó sorban mit keres egy magát „demokratikusnak” hirdető, méghozzá „baloldali” párt vezetője egy titkos, antidemokratikus, nagytőkés világhatalmi találkozón?

Na, hát talán nem is érdemes tovább forszírozni a kérdést tekintettel arra, hogy semmi nem az, aminek látszik. A Bilderberg találkozókról azért néha kiszivárognak dolgok, mint pl. Al Gore azon véleménye, hogy földünk lakosságát az optimális 500 millióra kell csökkenteni…

Manapság a szinte korlátlan kommunikáció és a demokrácia külsőségeivel tetszelgő világban elavult közhelynek számít az az empirikus történelmi megfigyelés miszerint a birodalmak bukása minden esetben a hagyományos erkölcsök fellazulásával kezdődött. Ez az állítás mint közkézen forgó fogalom, első sorban a római birodalom bukásával kapcsolatban merült fel. Az erkölcscsőszök és filozófusok a társadalmi folyamatok alapján évszázadokkal előtte megjósolták a bukást ami kb.  úgy következett be ahogyan várható volt. Ugyanez történt az Oszmán Birodalommal, a Szovjet Unióval és most minden jel ara utal, hogy Európának is menthetetlenül ez a sors jut osztályrészül. A szélső liberális - kozmopolita trend bebizonyította, hogy kénye kedve szerint manipulálja a nemzetközi európai rendezvényeket. A homoszexualitás Concita Wurst által a közízlés mértékegységeként került ki győztesen és természetesen nem a zenei produkció ami a versengés tárgya lett volna hanem a homoszexualitás mint megnyilvánulási ideál. Ha ez megtörténhetett akkor ez azt jelenti, hogy Európa feladta hagyományos értékeit és értékteremtő képességét. Győzött a liberalizmus mindent felemésztő férge és a bomlasztás, legalábbis Nyugat Európában visszafordíthatatlan irányt vett. A homokosok most jubilálnak pedig nekik talán még kevesebb okuk van ünnepelni győzelmüket mint bár ki másnak. A kontinens erkölcsi szétesése nyilvánvalóan felgyorsítja az előre is megjósolt folyamatokat. Történetesen Európa 25 - 50 év távlatában történő eliszlámosodását. Innen már csak egy szinte természetes fordulat a radikalizálódás a Sharia törvénykezés bevezetése ami együtt jár a homokosok üldözésével. Tehát elég egyértelmű, ahogy azt sokan előttem megfogalmazták, a boldog homokosok is csupán áldozatok. A hagyományos európai értékrend elvetése, a feltétel nélküli liberalizálódás a kulturális felszámolódás a bukás biztos útja aminek a helyét egy még fiatal, erkölcsi potenciállal rendelkező kultúra fogja átvenni. Ez az elgondolás tűnhet egy újabb összeesküvés elméletnek amit azonban a statisztikák és demográfiai előrejelzések évtizedek óta jeleznek. Tehát a másság ilyen rajtaütésszerű és alattomos győzelme tekinthető a vég kezdetének. Izgalmas lenne tudni, hogy konkrétan kik és milyen érdekek állnak a liberális aknamunka hátterében. Mint azt sejteni lehet a folyamatot olyan erők forszírozzák akiknek érdekük Európa leépítése, az erkölcs fellazítása, a védekezőképesség rombolása, a nemzetállamok felszámolása, a beolvasztás, az erkölcsi majd fizikai megsemmisítés akár azzal a kockázattal, hogy majd Europisztánnal is le kell valahogy számolni.

Ha az Uniónak szocialista többsége esetleg elnöke lesz ez a folyamat nyilván felgyorsul. Az erkölcsi romlás minden esetre visszavonhatatlanul gyökeret vert és ennek ügynökei láthatatlan ellenségként  velünk együtt élnek. Nem tartoznak egyik nemzethez sem, gyűlöletre és bomlasztásra vannak kódolva a demokrácia látszata és hangoztatása fedezi őket. Valójában a globális liberalizmus strómanjai. Ők nem ránk szálltak hanem mindenkire. Ugyan úgy gyűlölik a francia a belga, holland parasztot akár a magyart. Egyszerűen a népi - nemzeti Európa ellenségei. 

Tény, hogy István a király rendezése nem a nemzeti romantikára van kihegyezve mégis társadalmi és királydrámának sikerült. A darab sikerének a mindenkori garanciája persze nem a rendezés, hanem a fantasztikus zene melyet nem tudott elkoptatni az eltelt 30 év. Láttam az előadást és nem érzem, hogy tüntetnem kellene. Bár mi volt is a rendezői szándék a látványos realizmuson elcsorbult a liberális cinizmus és Alföldi Róbert főhőse és központi figurája nem a meghasonult István, hanem Koppány vezér lett. Ehhez persze kellett Stohl András alakítása is aki piedesztálra emelte Koppány vezért aki mellett István ellentmondásos, meghasonult, megcsalt alakká törpül. Ez volt az alkotói szándék, véletlenül sikerült ilyenre nem tudom, de mindenképpen ezt súgalja. Tehát lehet keresni a kákán a csomót, igaz voltak többé-kevésbé egyértelmű dehonesztáló célzások, de ezek nem tértek el a magyar átlag saját magáról alkotott képétől. Összességében nem találtam dehonesztálónak, Koppányt és táborát inkább mártírrá avatja.

Bár a színpadon sok volt a látszólag értelmetlen rohangálás és számos olyan elem mely nem a zene és a cselekmény összhangját, hanem inkább a rendezői exhibicionizmust szolgálta az előadás az eredeti zenének és a szereposztásnak köszönhetően látványos és élvezhető.

Alapvetően együtt érzek mindenkivel, aki valamilyen érdek, sérelem, elvi kérdés vagy egyáltalán bár milyen számára fontos ügyért tüntet. Demonstrálni minden esetben embert próbáló teljesítmény. Az ember amellett, hogy exponálja magát fizikai megpróbáltatásoknak és pszichikai terhelésnek teszi ki magát. Tehát nem elég az elszántság annál sokkal több kell. A tüntetés abszolút értelemben, legalábbis a tüntető szempontjából mindig jogos és szükséges, másképpen nem csinálná. Az más kérdés, hogy ezzel az elszántsággal milyen üzenetet küd a társadalomnak.

A megszállási emlékmű ellenei tüntetés egy ilyen ambivalens ügy. A tüntetők kitartása és elszántsága tiszteletre méltó, bár tétje elhanyagolható és kockázata legfeljebb egy megfázás, de üzenete a társadalom egészére kivetítve  rendkívül negatív.

Nem mennék bele a történelmi háttér elemzésébe. A történelet a győztes írják és annak van igaza, aki írja illetve értelmezi.

A megszállási emlékmű ellen tüntetők és az őket ideológiailag felbujtók gyakorlatilag a Magyar állam illetve a magyarság kollektív bűnösségét próbálják statuálni. Egyelőre nem világos, hogy a békétlenség és a társadalmi feszültség fokozásán kívül mi a célja  a skizofrén pszichóziskeltésnek.

A történelmi magyarázat nyilvánvaló csúsztatás. A zsidóság fizikai meghurcoltatása a német megszálláshoz kötődik. Liberális körök ezt a tényt tágítják ki az egész Horthy korszakra. Azt állítva, hogy a Magyar Állam volt antiszemita. Tehát nem személy szerint azok, akik pl. a zsidótörvényekért felelősek hanem az egész magyar társadalom, a magyarság. A nemzetközi jog mai állása szerint kollektív bűnösség megállapítása abszurd és erkölcstelen jogsértés. Ez annál inkább erkölcstelen, ha olyanok teszik, akik maguk is voltak kollektív bűnösség elszenvedői.

Obs. : Ha valakinek vaj van a fején azt meg kell nevezni de aki kollektív vádat fogalmaz meg annak a saját fejére száll. 

Horthyt a nürnbergi per és a világot átfogó nácivadászat sem érintette. Tehát a téma túltárgyalt. Rágalmazás, történelemhamisítás. A Horthy korszak az orosz kommunizmus térhódítása ellen foglalt állást ezt szokás szándékosan összemosni a zsidóüldözéssel.

Tehát a radikális történelmi precedenskeresés és acsarkodás helyett legfőbb ideje lenne a társadalmi béke keresésének.

Halló baloldali értelmiség, polgári kisebbség vagy, hogy is nevezzelek, a történelmi tényektől függetlenül el kell ásni a csatabárdot ahogy azt számos más ország és nemzet is megtette.

 UI. talán nem kellene 2014 áprilisában a Szabadság téren sárga Dávid csillaggal a zakó hajtókáján, kutyát sétáltatni és közben arról papolni, hogy Mo. – n antiszemitizmus van.

Ez az első bejegyzés, amit automatikusan hoztunk létre. Vázlatban van, így csak a blogod tagjai láthatják. Próbáld meg átszerkeszteni, ha sikerült akár törölheted is és kezdődhet a blogolás.

Kérdéseket és észrevételeidet a support@blog.hu címre tudod elküldeni. Jó blogolást!

A blog.hu csapata